Bringás Barangolások

Őszi túra 2016 (Preiner Gscheid, Semmering pass)

Csodás november végi napon útnak eredtünk Tamással és Ákossal, (akit ezen az úton ismertem meg) hogy megragadjuk a napsütés és a pihenés adta lehetőséget. A kora reggeli órákban Táplánszentkereszt csendes utcáiból vettül az irányt Szombathelyre, ahol Ákos már összepakolva mosolyogva várt minket. Nagy örömmel konstatáltuk, hogy finom hájas süteményével a kezében ad majd nekünk energiát az előttünk álló utazáshoz. Az uticél Semmering.

Semmering Alsó-Ausztriában található bő hatszáz fős település, amely 950 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. Körülbelül másfél órát élveztük egymás társaságát két utitársammal és a hájas sütivel, mikor 9 óra tájban leparkoltunk a település határában. Pazar kilátást élvezhettünkészaki irányban, ahol is a környék teljes egészében az alattunk lévő felhőtakaróba burkolódzott.

Preiner Gscheid

A szokásos előkészületek után, (öltözés, felszerelkezés kinek-kinek igényei alapján) észak felé fordítottuk kerékpárjainkat. Az út kezdetben enyhén emelkedett, és sok kis külvárosi házacska között vezetett minket a Rax hegység irányába. A felhőkön néha-néha átvilágító napsugarak különös színvilággal festették meg a körülöttünk nyugvó őszi tájat. Az útminőség nagy kívánni valót hagyott maga után, de a táj szépsége kárpotolt a zötykölődésért. Tőlünk nyugatra az Ochnerhöhe 1403 méteres csúcsa tekintett le ránk, és mutatta magát egészen Preinrotte, völgyben húzódó kisvárosáig. Az út keskeny, egy nyomtávú töredezett aszfaltja kígyóként kanyargott a ksi hegyi falvak között. Prein an der Rax település mellett megkezdtük a mászást  Gscheid hágóig vezető 7,5 km-en emelkedő úton. Az emelkedő elején kereszteztük a híres Semmering mellett elhúzó vasútvonalat, egy magas viadukt alatt. Láttuk ahogy az éppen arra közlekedő, tehervagonokból álló szerelvény behajt az egyik alagúton keresztül a hegy gyomrába. A következő percben máris egy szűk, szurdok szerű úton, 23%-os meredekségen haladtunk felfelé a 420 méteres összemelkedéssel rendelkező aszfaltcsíkon. Mellettünk jobbról és balról visszahajló, szurdokként az út fölé kúszó, mohás sziklafalak meredeztek. Valóban pompás élményt nyújtva. Ebben a környezetben öröm volt a még 23% meredekségű “mászás” is. Az Alsó-ausztria és stájerország határán található 1070 méter tengerszint feletti magasságon található hegyi átkelő látványra nem feltétlen nevezhető az első számú “csodapanorámás” hegyi átkelők közé. Gyalogszerrel több túrista utvonal is kezdődik ugyan a környéken. Késő ősz lévén túl sokat nem időztünk egy helyben a 7-8 °C-os környezetben. 10 km lejtmenetet követően érkeztünk Kapellen településre. Ezen időjárási viszonyok folymatos öltözködést igényelnek. Lefelé szükség van a kabátra, de a síkabb vagy emelkedős szakaszokon tekerések már lehetővé teszik a hosszú újjú kerékpáros mez viselését. Kapellen településen Észak-nyugat, Dél-kelet irányba folyik a már kiszélesedett Mürz folyó. Csodálatosan nyugodt és lassú folyású medre a 9-10 méter szélességet is eléri. A völgyben, a széles legelők és még el nem nyíló őszi virágok között haladt a parton rohanó kerékpárút.

Jó szokás, az osztrákoknál, hogy minden völgyben és folyóparton remek minőségű, és karban tartott kerékpárutakat építenek. Nem volt ez másképpen itt sem. 7 km hosszan, egészen Mürzzuschlagig követtük a lassú hullámokat, és élveztük a városokon belül néha a házak alá terülő folyam csendes zubogását. A vársoban aztán a Mürz és a Fröschnitzbach patak elagazásánál kelet felé vettük az irányt, és elkezdük a közel 12 km-es emelkedőt a Semmering pass felé.

Semmering pass

Az út már Murzzuschlag-tól enyhén, de folyamatosan emelkedett. Összesen 330 méter szintkülönbséget kell legyőzni a szoroson történő átkeléshez. Még a városban több helyen is kis fahidakon kereszteztük a Fröschnitzbach patakot, amely a Mürz folyóval ellentétben, csak 2-3 méter szélességgel bírt. A kilátás nem feltétlenül pompás erre felé, mert végig az autópálya melett halad az út, de ottjártunkkor rég megjárt szorosok és nyergek emlékét idézte fel bennünk a tekerés ezen a napon. Nehéznek az utolsó egy km bizonyult. Ezen a szakaszon 900 méter körüli tengerszint feletti magasságon 10%-os meredekséget vett fel az út. Élveztem a tekerést és kicsivel a társaim előtt haladtam, mikor is egy németjuhász fajta eb nagy morgással a gazdája mellől utánam irmodott. A “fogocskának” a gazdi eréjes, és határozott hívó szava vetett véget, mielőtt még elkezdődött volna. Az autpálya egy ponton elveszett alattunk, mikor a 3,5 km hosszú aszfaltsáv beette magát a Semmering-hágó alatt elterülő hegy gyomrába. Felértünket egy rövid gurulás követte, az autónkig, amely továrra is ott állt a csodás felhőtakaró felett a szikrázó napsütésben.